Hétfői gondolatok

Bencus beteg lett; nem influenza, csak megfázásos/elkapásos takonykór, de ezzel sem tanácsos iskolába menni.
Úgyhogy Szilvi reggel bejelentette az ebédlemondás miatt, délben pedig elment a mai kajáért. Mivel ez a lehetőség megvan, az iskola közel van, nem szokta kihagyni, és sokszor két napig is eszik azt a kaját, elfogy. Nyilván, mint mindig minden téren, sokan szidják az iskolai kaját, pedig hát semmi gond vele; változatos, jóízű. Az iskolában Bencus nemigen tudja felét sem megenni, mert azt mondja, alig van idő az evésre. Így gondolom, rengeteg a pazarlás. Láttam múltkor egy pörköltadagot, szerintem tisztességes felnőttadagnak is megfelel, sőt. A köretről nem is beszélve. Ha vesz az ember felnőttnek szánt dobozos készkaját, ennek a pörköltadagnak jó, ha harmadát tartalmazza!
Délben elment a kajáért, ugyanakkor intézett némi sürgősebb vásárlást és befizetett két csekkemet a postán. Délután meg elmentek az orvoshoz. Nem mintha sok értelme lenne, mert egy gyakorló anya úgyis tudja, miket kell szedni; nem is írnak fel semmit, hiszen ezek mind recept nélkül kapható cuccok. Elsősorban az igazolás miatt kell minden alkalommal menni, így Bencének tulajdonképpen ilyen 2-3, nagy ritkán, ha a héten úgy alakul, 4 napos hiányzásai vannak, orvosi igazolásokkal. Ráadásul irgalmatlan sok a beteg, zsúfoltak a várók, ha valaki addig nem volt beteg, nagy eséllyel számíthat rá, hogy onnantól igen. A szülő is igazolhat 3 napot, csak az ember fél ezt kimeríteni, tartalékolja.

Amúgy megint blogpótlással telt a nap igen nagy része, megint két hetet kellett pótolnom, de igen jól haladtam.
Daninak átküldtem anyámról meg a kiscicáról készült fotóimat. Azt beszéltük, hogy kiválasztunk egy jóképű cicás fotót, és Dani kinyomtattatja úgy A5-ben a DM-ben, keretet vesz hozzá, hogy kirakhassa. Hátha megnyugvást hoz neki, ha ránéz a gyönyörű macskájára...
Naptárra nézve, anyáméknak ma lenne a 63 éves (!!!) házassági évfordulója... és ebből már papa 35 éve halott.