Szilvit ma behívták a MÜK-ba. Előtte nem is merte mondani itthon, félt, hogy közmunkára. Mintha azzal, hogy kimondjuk félelmeinket, az valóra is válna. Pedig kimondjuk vagy sem, mindenképpen az lesz, ami lesz.
Elmondta utána, hogy sokakat behívtak egy nagy káosz kellős közepére. Olyan zűrzavar volt, hogy még a hivatalnokok sem tudták, mi is van... órákig keresték a behívottak papírjait ömlesztett papírok között, aztán nem találták, vagy egészen véletlenszerűen. Egyik ezt mondta, másik mást...
A vége az lett, hogy tanfolyamokkal kapcsolatban kellett aláírniuk valamit, hogy ha indul, bevállalják. Természetesen nem olyan tanfolyamokról volt szó, amiket ő bejelölt még év elején... á, hát nyilván akkor is csak hasraütésszerűen zajlott a felmérés, átvizsgálás vagy mi.
Most valami TB-, munkaügyes tanfolyamot kellett aláírni. Kíváncsi leszek, lesz-e belőle valami.
Egyben hálát adtam, hogy engem nem hívtak be ugyanezért...
Bablevest főztem, szalonnát sütöttem.
István utalt támogatást, a postás hozta az fht.-mat.
Anyám telefonált, elbeszéltünk vagy másfél órát...
Megnéztem a szombati Szultánát, este BK.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése