Idei 4. könyvem megjelent!

Megemlékeztem keresztanyám halálának 6. évfordulójáról. Én minden halottamért hetente gyertyát gyújtok folyamatosan, de a haláluk napján (születés-, névnapjukon, mindenszentekkor stb.) soron kívül is gyújtok... így most őérte is.
A nap folyamán sokszor eszembe jutottak 2011. december 28. történései, szinte óráról órára... meg az előző napé. Úgy emlékszem, mintha most lett volna. Nyugodj békében!

* * *

Sokáig aludtam magamhoz képest, bár hajnaltól csak kis részletekben. Szilvinek jó, hogy tud pihenni, nincs itthon a gyerek egészen 31-éig, addigra hátha megjavul valamennyire. Erősen kúrálja magát, szerencsére őt soha nem kell figyelmeztetni vagy noszogatni erre.

A megszáradt ruha beszedésével kezdtem, szortíroztam, behajtogattam, zsákba pakoltam. Kivételesen nem volt varrnivaló! Ezzel így is egy órát elszórakozom, én nem is tudom, ha Daninak egyszer gépe lesz, hogy fogja az ilyen utómunkálatokat tudni megcsinálni. Az ilyen frappáns behajtogatás, kinyújtás nem fog neki menni, meg szerintem letojja. Na mindegy.

Fél 1 körül postáscsengetés. Megjött az fht.-m!

Maradékokat szelektáltam a hűtőből, sok mosogatással.
Szilvi összeszedte magát, mert mára mindenáron Tescót tervezett. Vannak valamilyenfajta, napra kimért akciók, amit nem akart kihagyni, úgyhogy megtett minden óvintézkedést, innivalót is vitt, szóval elment. Most nem kellett perpillanat, mert a héten már bevásárolt Félixből, de megint hozott elég rendesen, mondván, hogy még mindig akciós (egész hónapban), és ki tudja, januártól mikor lesz megint akció.

Honestyt megfésültem, kivéve a hasát, azt nem engedi. Több marék szőr kijött belőle így is, nagyon szép lett. Úgy fél óráig.:)))

Megjelent a már említett Rímes kreatív szójátékok 2. Nagyon örültem neki.
Ez a 10. könyvem. Két hagyományos után a 8. e-könyvem. Ebben az évben a 4.!
Azért én magam is meglepődöm, milyen termékeny volt ez az év. Négy saját könyv, valamint öt antológiában való részvétel, 32 különböző verssel.
Hogy morbid legyek, Dani szavaival élve: "Már csak ezért is megérte...!"
Bár Dani arra használta, mikor szó volt róla, hogy mennyit fogytam. Ján'kori súlyom van, erre mondta rezignáltan, hogy "már csak ezért is megérte...". Ha rossz a kedvem, ilyenekre gondolok, és már vigyorgok.:)
Talán más megbotránkozik ezen, de nálunk semmi gond nincs ebből, sok mindent humorral lehet csak átvészelni, akkor is, ha az néha morbid.

Az eddigi könyvek borítója is hozzám kötődő, hiszen vagy a fényképeket, vagy rajzot is én csináltam. Kivéve talán az Aranygondolatokat, annak a borítóterve a kiadóé volt. Így hát ez utolsó két könyvnek a borítóin is az én rajzaim szerepelnek. Dupla öröm.
Ráadásul e két rajz eredetijét most év végén vinném Istvánnak ajándékba.:)

És itt a reklám, hogy honnan lehet esetleg megrendelni:

Mikivel megbeszéltük, hogy jövőre is biztosan lesz könyvkiadásunk.:)) Jó lenne!
A következő kötetbe már van vagy 40 vers, tehát az még jóval odébb lesz. Most mindenesetre december eleje óta le vagyok merülve versírásilag. Sokat dolgoztam az évben a betegségem mellett, úgyhogy mostanra fáradtam el úgy, hogy ötletem sincs miről írni... De majd jön az... legalábbis reméljük.

Istvánnal éjfél körül beszéltünk. Hát, sajnos, nem javult az állapota, sőt, romlott. Ő maga mondta, hogy ez hétvégéig nem fog megjavulni, az biztos; úgyhogy nagyon sajnálja, mert nagyon várta már (meg hát mindketten), de nagy valószínűséggel itthon fogok szilveszterezni.
Zolival sem tudnak most összejönni, ahogy szoktak, mert Zoli is lebetegedett. Nyilván az egyikőjük betegsége is elég ahhoz, hogy ne jöjjön össze a találkozó, így meg aztán pláne.
Így aztán ez most lefixálódott.
Mivel ugye, István dolgozik, egy ideig biztos nem jöhet szabadságra, azt ki kell várni, tehát tavasz lesz belőle, mire pótolni tudjuk. Akkorára hátha... hátha én is összeszedem magam. Ami persze nem rajtam múlik, de már én is nagyon unom ezt a kornyadozást...