"Szavam nem lehet" péntek

Nem tudom, valaha is lesz-e régi állapotú a gyomrom, de azért is hálás vagyok, hogy nem hányok, valamennyit tudok enni, inni, és csak hasmarsaim vannak. Az sem olyan vészes, mert nem tízpercenként van, csak átlag háromszor egy nap, s mivel az input eleve nagyon kevés, ezért nyilván az output sem lehet tízszerannyi.
Valahol azért ott van a "másállapot" és a gyomrom sajgása, nem kívánok meg sok mindent, kenyeret már hetek óta nem ettem szerintem, és húst sem. Annyit, amennyit a zsemlényi gyros kétharmadából, ennek kétszeri ebédeléséből ettem. A harmadik részét Szilvi ette meg. Ennyi a kapacitásom.

Ma beadtam egy ágyneműs fehérmosást, délután csináltam egy bögrés levest (az az igazi bögre alakú alubélésű zacsi, melyben néha aprózsemlekockák, grízgombócok -- vagy mint jelen esetben, pár szál metélt tészta -- vannak, hát ettől nem nagyon mentem a falnak.
Jó lenne jól lakni, de ahhoz nem tudom, mit kellene kitalálni -- morfondíroztam teregetés közben.

Ma Szilviék elvitték a papírgyűjtés második részét. Mint kiderült, csak Bencus összesen 22 kg-t gyűjtött. Gratula Szilvinek.:))

Szilvi délután maradék csirkehúsból, egy csirkepástétomból, reszelt sajtból, tejfölből, egy nyers tojásból összekutymált kenőcs segítségével, rátéve csemegeuborkát, zöldhagymát, lenmagot, paprikakrémet, petrezselyemzöldet -- csinált melegszendvicset.
Nekem is behozott egy tányérral. Így frissen, és mivel más csinálta, nekem is elég jól esett, amúgy egészen biztosan annál is finomabb volt, ahogy én éreztem, mert én még nem vagyok komplett. Nagyon kapós lett és szép.

Ezt, szinte őrület, de az egyiket megettem, és a másiknak is lenyomtam a felét. Hozzám képest ez fantasztikus teljesítmény -- közösen örvendeztünk neki.

Nagyobb örömmel nyomtam be utána a Clexane-t is.
Egyébként meg ezeket a teákat iszom forrón, édesítővel és citrállal -- igyekszem legalább napi kétszer:

István úgy odafigyelt, hogy elküldte a Mondrago-mesék utolsó 3 részét pdf-ben. Imádom ezt a sárkányos könyvet, ha gyerekkoromban lett volna ilyen, biztos odalettem volna érte már akkor is, ha most, vén fejjel is szeretem.
Ez Ana Galán sorozata, és az első 4 könyvet már tavaly olvastam, csak akkor még a többi nem volt beszerezhető. De estére végeztem a most küldött 3-ból 2-vel...

Blogoztam, cseteltem, játszottam; megnéztem a BK-t, majd Szilvi figyelemfelkeltést abszolvált:)) a 11 előtt kezdődő Annabelle c. nem kicsit horrorisztikus filmre. Ő már látott belőle, de én még csak most hallottam róla először. Jó film volt, meglehetősen rémes, annál is inkább, mert az a híre, hogy félig-meddig igazság is van benne... de ez így hosszú lenne. Mindenesetre megnéztem, mert ki más, ha nem én. Szeretek borzadni "normális" (elképzelhető) thrillerektől, ha valaki érti így.
Az biztos, hogy én nem tudom elképzelni, bármilyen szenvedélyes régiség- és babagyűjtő lennék, hogy ezt a vérfagyasztó babát meg akarnám venni. Tegyük hozzá, akkora, mint egy páréves igazi kislány...