2016. június 22., szerda

Szerdai félsiker

Szerdán kelés után egyből arra készültem, hogy megbeszélés szerint megyek a háziorvoshoz, mert bár még nekem nem kell, de anyámnak ki kell írassam a gyógyszereit.
Mivel e napon délelőttös, ezért úgy terveztem 10-fél 11 körül megyek oda, akkorra már talán levonul a nagyja.
Hát, a nagy dögmelegben sikerült is elevickélnem, mire fel látom, hogy minden rendelő előtt óriási tömeg, kivéve a mienk előtt. Néma csend és üresség. Látom az ajtón, hogy szabadságolások miatt 4 helyett 2 óra a rendelési idő, éspedig helyettesítés van, másik pedig, hogy a rendelési idő első 2 órája a nyerő.
Én fél 11-re értem oda, úgyhogy "bekaphattam", már bocsánat. Ez most nem jött össze. Nagy kár, mert amúgy ki nem állok hőségben felesleges utakat tenni.
Csak azért voltam dühös, hogy hozhattam volna a banyatankot, mert innen már egy köpés az Aldi, igaz, dögmeleg a köztük lévő árnyék nélküli táv, de azért ha már itt vagyok, nem lett volna hiábavaló vinni egy almot. Csak ha egyszer dokihoz jöttem, oda valahogy nem állítok be banyatankkal, még nem tartok valahogy ott.
Viszont szatyrok voltak nálam, úgyhogy elmentem mégis az Aldiba, mert már tök üres volt a hűtőnek az a fele, ahol általában az én cuccaim vannak.
Még doki előtt kivettem, sajnos, már hitelkeretből pénzt az automatából, mert 8 napig nem lenne miből semmit venni, és hát csak kell ez-az, vagy pedig eszek állandóan pirítóst vagy zsíros kenyeret, porlevest.
Így vettem némi felvágottat, paprikás szalámit, sajtot (mindenből csak egy tasaknyit), csirkeszárnyat, kiszerelt félkilós pulykatokányhúst, mirelit cordon bleut (nekem 5 alkalommal elég kajára 1-2 krumplival, 990 Ft), a legolcsóbb gyümölcsös joghurtból vagy 6-ot, oszt jóvan. Máris jobban éreztem magam.
Aztán aló mars haza.
Szilvi meg boldogan mutatta nekem, hogy a Tescóban 379 a négyes tasakos Félix, ez rohadt jó ár. Mondta, hogy el is megy érte, ha adok pénzt. Adtam 10 csomagra, plusz 800 g-os One szárazra is, mert annak is már végét rúgjuk.
Ezenkívül még belefért krumpli, hagyma, öblítő is, minden onnan, ahol legolcsóbb. Bencének is kedve volt menni, és tudom, hogy ha Szilvi bemegy a Tecsóba, az egy fél nap. Simán el tud addig anélkül nézelődni, hogy megvenné a fele marketet...
Ja, és ráadásul végre bekövetkezett, hogy Szilvi sem szégyellte a banyatankkal való menést. Szóval gyalogoltak vele oda-vissza. Utána is mondta, hogy így gyerekjáték volt, még teákat is vett, 2-2-t, mindennel együtt meg se kottyant a taligának! Amúgy meg cipekedhetett volna! Persze ennyit anélkül be se vállalt volna cipelni, merhogy nincs annyi keze, még ha kis csomagokat Bencére is rá lehetne bízni, sem.
Annyira kifogytunk most mindenből, hogy ihaj. Pénzből leginkább. A macskakaja jobban be van biztosítva, mint az emberkaja, az tuti. Az az első figyelnivaló...

És ma volt az a bizonyos meccs, ami miatt valószínűleg előbbre hozták az évzárót.
Ez volt a 3 közül az utolsó a csoportban, és bár én nem vagyok focis egyáltalán, soha nem nézem, mert egyáltalán nem köt le, de az eredmény azért érdekel. Mindhárom meccsnél tapasztaltam a gólokat! Nem azért, mert be lett volna kapcsolva a tévé, hanem azért, mert a góloknál az egész ház zeng a hatalmas üvöltésektől. Most, ezen a meccsen itt valamelyik emeleten még ez a tehénduda vagy mi a fene is szólt valahonnan, ami a meccseken szokott.
Döntetlen lett a portugálok ellen (3:3), és ezzel csoportelsőként tovább jutott a csapat.
Egyáltalán már az is kuriózum, hogy bejutottak 1972 óta az EB-be!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése