Szakácskönyv ajándékba:)

Rámírt egy FB-os írótársam, aki mindig szokott örülni, ha a Molyon értékelem a könyveit.

Manapság annyira nehezen megy az olvastatás az emberekkel, egyrészt ugye, nem titok, csak egy réteg szeret olvasni, és azok közül is nagyon sokan még idegenkednek, hogy e-könyvért is majdnem annyit adjanak ki, mint egy hagyományos könyvért. Én ezt meg is értem, én sem vagyok hajlandó e-könyvért többezret fizetni, mikor a papírért sem tudok.

De bevallom, szoktam néha vadászni akciós e-könyvekre, melyek le vannak árazva vagy akciósak éppen, 0-500 Ft-ig maximum. Ennyit megér, ha ritkán is, és soha nem fogyok ki az olvasnivalókból, ez garantált.

Visszatérve: írta az íróismerősöm, hogy karácsonyi ajándékként elküldené nekem a legújabb könyvét. Ez egy szakácskönyv történetesen. Először úgy értettem, hogy könyvként küldi el, már épp kezdtem hüledezni, mikor egyértelmű lett, hogy e-könyvben küldi el. Ezért cserébe kérné, hogy írjak róla értékelést majd a Molyon, mert nagyon szereti az értékeléseimet. (Így egyébként több íróval is vagyok, s ez azért megtisztelő -- és egyúttal számukra is hasznos, egyfajta reklámként tudják használni.)

Érdekes lesz most, mert ugye, tudjuk: egy szakácskönyvet általában nem szoktunk KIolvasni. A szakácskönyvet használjuk. De ahhoz, hogy véleményt írjak róla, mégiscsak el kell olvasni, és csak nyeldesek nagyokat, mikor olvasom a nyálcsorgató recepteket. Minden recepthez egyébként gyönyörű színes fotók vannak, ez önmagában is sok, ha éhes az ember, pláne.:)))

Úgyhogy érdekes, mert fent van a Molyon, és felraktam a most olvasottakhoz. Szakácskönyv még úgysem volt fent.:)))

Egyébként ajánlom mindenkinek, bár még harmadánál tartok, hiszen mást is csinálgat az ember...

Majd ha kész leszek és megírom az értékelést, bemásolom ide is.:)

* * *

2015. 12. 28.
Értékelésem a Molyon:

Érdekes dolog egy szakácskönyvet „kiolvasni” csupán azért, hogy értékelhessem. Azt kell mondjam, szakácskönyvet nem szoktak kiolvasni, hanem leginkább lapozgatni, nézegetni, és leginkább használni. Kikeresni belőle azt, ami legjobban megragadná éppen az embert és megcsinálni. Én most mégis végigolvastam, ami azért nem megy olyan gyorsan, mint egy regény vagy hasonlók, hiszen szakácskönyvnél az embernek máshogy jár az agya. Nem eseményeket kell elképzelni, hanem a készíthető kajákat, és vizuálisan, valamint némi megszerzett gasztronómiai tapasztalattal átgondolni. Mindez kell ahhoz, hogy véleményünk lehessen. 
Értek meglepetések, mert van néhány dolog, amit ugyanúgy készítek annak ellenére, hogy nem használok gluténmentes, extraegészséges alapanyagokat – persze nyilván elismerem maximálisan létjogosultságukat. Én is szeretek az átlagosnál kicsit pikánsabban, egyedibben fűszerezni, szeretem és a leírtak alapján készítem a spenótot, pogácsát, apró sós sütiket – bár igaz, a paradicsomos kajákkal kicsit hadilábon állok (nyersen imádom), de a családnak természetesen ugyanúgy elkészítem a levest, pizzákat, makarónikat és minden olyan ételt, amihez paradicsompüré stb. kell. 
Szerintem jó és egyedi a könyv, mert MÁS, mint a többi; valamint az is sokat számít, hogy mennyire könnyen beszerezhető, mennyire nem túl drága alapanyagokat kell felhasználnunk, és ami számomra is nagyon fontos: az IDŐ. Azt szeretem, ha valami finom, nem okvetlen mezei, tehát ha nem is hiperextra, de különleges – és mindezek ellenére hamar elkészül. Az embernek ugyanis annyi minden másra kell az ideje még akkor is, ha szeret finomságokat enni. 
A fotók nagyon szépek, guszták. Az ételek elkészítése érthető, világos; a hozzávalók is jól elkülönítettek, érthetőek – ezeken még inkább lehetne jobb központozással emelni. 
Gasztronómiailag – bár mondom, nem vagyok szakember, csupán több évtizedes családanyai gyakorlat után írom ezt – szerintem nagyon rendben van, és csak gratulálni tudok a könyvhöz.


(Még egy apróság – és ez az értékelés megosztásánál nyugodtan ki is törölhető, hogy ne rontsa le azt –, a fél pont levonása NEM tartalmi okokból történt, hanem könyvszerkesztési, nyomdászati okok miatt. Elhiszem, hogy egészen biztosan volt átnézés, javítások nem is egyszer, de mégis talán hiányzott még egy, leginkább szakembertől származó korrektúra a könyvhöz. Így elkerülhetők lettek volna a szóismétlések, ékezési, központozási hibák, valamint nagyobb helyesírásiak – tényleg csak pár példa: „follyon” van a helyes „folyjon” helyett, db után pont kihajítása, egy kis egységesítés… valamint én e-formátumban olvastam és két helyről hiányzik a kép – remélhetőleg a papírformátumban azok benne vannak…)