2015. február 22., vasárnap

Hétvége

Vasárnap éjfél előtt írom ezeket.
Én magam tegnaptól jobban vagyok. Nincs lázam és már beszélni is tudok, ha muszáj.

Bencus eddig hiába szedte a receptes gyógyszert (nem jut eszembe a neve, eredetileg Augmentin volt neki felírva, de nem volt a gyógyszertárban, és ehelyett adtak neki egy nagyon hasonlót), ami lehet, 2-3 hete még segített volna, most már -- eddig legalábbis -- nem.
Iszonyatosan levert, állandóan fekszik.
Amúgy hétvégén láztalan volt, nem hányt, nem volt hasmenése, evett-ivott is. A fura, ritkább, de nehezen abbahagyható köhögés viszont ugyanúgy megvan, mint az elején.
Mindenért sír, ha az anyja kijön a szobából, akkor is. Semmi életkedve.
Holnap mindenképpen kórház, ezt a 70-es vérsüllyedés és a már két darab beutaló ténye is eléggé alátámasztja. Itthon, illetve háziorvosilag ennyire voltunk képesek.

Anyukámmal tüdőgyulladásra gondolunk -- persze egyáltalán nem biztos, hogy igazunk van, de mint laikusok, józan parasztésszel erre tippelünk. Neki (anyámnak) háromszor volt, pontosan ismeri a tüneteket. Mivel még otthon laktam, én is emlékszem rá, naponta injekciózták és jártányi ereje nem volt. Elég alattomos tud lenni a tüdőgyulladás, leveri a lábáról az embert, az biztos. Pedig aztán anyám nem az a típus, aki könnyen elhagyja magát és nem volt rá jellemző, hogy úgymond, "lepihen" napközben...
Nekem egyszer volt, plusz egy beszűrődés, de kiskoromban... nem emlékszem a tünetekre nyilván, de azt tudom, hogy többhetes kórház volt, éjjel-nappal háromóránkénti injekcióval, gyengeséggel -- arra emlékszem, hogy akkor ájultam el először, mert felállítottak, míg ágyneműcsere vagy mi volt; tehát nem lehettem csúcserőben.
Nagy kár, hogy Bence két héttel ezelőtti kórházi kezelésébe nem fért bele a már meglévő tünetek alapján a gyógyítás és kizárólag kiszáradással kezelték... Szegény kiskölyök, három hete már, hogy egyik napot a másik után csak túléli és semmi öröme.:((

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése