2014. január 21., kedd

Munkaügyi jelentkezés

Ma kellett jelentkeznem a MÜK-ban.
Átrendezték az épületet és a rendszert, még jó, hogy feliratozták a dolgokat, hogy legalább indulásnál ne bénázzon az ember egyből, amikor az épületbe lép.
Természetesen esett az eső, így vizes ernyőt összecsukva amúgy is tök otthonos dolog a kiskönyv után bogarászni az ember szatyrában, ilyenkor kellene legalább még egy kéz.
Az a rész, amerre eddig mindig elindult az ember -- a recepció, előtér stb. felé --, teljesen le volt zárva, még a villany sem égett a folyosókon... ellentétes irányban, túl a lépcsőfeljárat mögé volt berakva egy recepciós pult, ami előtt... nem állt senki. Megkaptam a számomat, mely eddig ismeretlen helyre irányított: 3. emelet, 300. szoba. Lifttel mentem, pedig többnyire gyalog mászok, csak nem akartam úgy járni, mint egyszer, hogy lihegve felértem, és már az én számom virított a kijelzőn...
És most, a nemlétező tömeg miatt volt erre esély!
A 3.-on előbb megkerestem a szobát, majd közelebb mentem a kijelzőhöz: az a lényeg. Távolabbról, a szoba közeléből nem látok el a kijelzőig. Már az előttem 2 számmal lévőt mutatta, és gyakorlatilag a szokásos 1-2 perc idő volt, amit a páciensek bent töltöttek. Ha nem lett volna két páciens közt egyszer vagy 10 percnyi holtidő (kávészünet?:)))), akkor tulajdonképp 5 percen belül bent lettem volna.
Ugyanaz a jóember volt, akit már a gyorstalpalóból ismerek. Hálisten! Ugyanis ha az én ügyintézőmhöz küldenek, ott sincs semmi az égvilágon, csak mégis másfél-két órát kell állni és várni! Akkor már sokkal inkább ez. Kiskönyv el, nevem beüti a gépbe, előjön az oldalam, már nyomja a pecsétet és mondja, hogy április 22. Oszt kísz.
Lefele már gyalog mentem, az nem nehéz, meg már rá is értem...
No, ez volt az az időszak, ami alatt aggódtam, hogy hátha özönleni fognak a telefonok hűtőelszállítási ügyben -- én pedig hivatalos ügyintézésnél kikapcsolom vagy rezgőre szoktam állítani a telefont. Ráadásul a buszokon meg még akkor sem biztos, hogy meghallom, ha netán nem felejtem el hazafelé bekapcsolni. De esőben, ernyővel tutira elfelejtem...
Mindegy, nem maradtam le semmiről.

Ha nem esett volna az eső, elmásztam volna a bankomhoz, mert már két lejárt bankkártyám is van.
Ugyanis pont a lejárat napján, 17-én postán megérkezett az új. Hogy tudták így kiszámolni??
Természetesen azt szerencsére itthon is alá tudtam írni és aktiválni az e-bankon keresztül, de gondoltam, itt az ideje, hogy a két lejártat (ez mutatja, hogy már 6 év letelt azóta!) leadjam. Nem kötelező, de biztonságosabb, mint kidobni...
De majd máskor... most elég volt az eső, ráadásul még hazafelé kellett vennem almot a degeknek, valamint pár hiányzó háztartási dolgot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése