2013. augusztus 13., kedd

Megkezdődött az ovi


Bencusnak elkezdődött tegnap az ovi.
Mit ne mondjak, nem repesett az örömtől; állítólag tegnap, miután az anyja otthagyta, végigsírta a délelőttöt, nem is nagyon evett és fájt a hasa.
Ma még bőven alhattam volna, ám külön bejáratú szobáink és a ventilátor zaja mellett Bencus ébresztőt fújt. Visított, ordított, toporzékolt, mint mindig, ha azt reméli, hogy akkor majd elterelődik a témáról a figyelem, és mehet minden tovább úgy, mint egész nyáron...
Pedig saját érdekében sokkal jobb az óvoda, mint itthon fetrengeni a tévé előtt és látványosan unatkozni -- mert az istennek nem lehet lekötni valamivel hosszabb ideig --, vagy ezzel felváltva egész nap ugrálni, hajcihőzni, dobálni a 30-32 fokos zsúfolt szobájukban... Bár a nekünk 2 hónapra nyúlt oviszünet felét átvállalta heti váltással az apai rész, de előfordult, hogy pár nap múlva Bencus haza akart jönni és nem is nyugodott, míg haza nem hozták... pedig ott udvarok vannak, medencebeli pancsolás és sokkal természetesebb közegben való ugrálási lehetőség; mégis. A kórházhoz sem éppen a legkellemesebb emlékek fűzik, ami szintén a szünetben esett meg.
Ezekkel szemben az óvodában társak vannak a játékhoz; most még nincsenek foglalkozások, azok majd csak szeptembertől. Lényegében játszani, ovis játszótéren lenni és rendesen étkezni járnak be; nem is gondoltuk, hogy most, miután már 1 éve jár oviba, hangosabb és hisztisebb állapotban kell vinni és otthagyni, mint anno a szoktatáskor. Pedig ez már a nagycsoport lesz, ami egyébként is kötelező az iskola előtt. Pláne Bencusnak, aki nem járt bölcsődébe 1-2 évet, mint sok más gyerek, és az ovi kiscsoportja is kimaradt...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése