2013. január 21., hétfő

Pocak csillagzata


Pocaknak nem kedveztek a csillagok.
A szövettan eredménye sajnos, pozitív: adenokarcinomája van, ezt mutatta ki a mell- és hasüregből vett minta. A hasüregben még nem terjedt ki, de ott is találtak rákos sejteket. Tehát áttétei is vannak...
Lehetett volna választani a kemoterápiát... csakhogy semmi értelme. Azon túl, hogy nem mindenki (ez emberre, állatra egyaránt vonatkozik) viseli jól, egy ember legalább meg tudja ezt mondani; ám egy állaton ez nem feltétlenül látszik! És még ha leszűrjük, hogy "jól viseli", azt azért nem hinném, hogy élvezet lenne számára. A macskák, kutyák inkább elbújva szenvednek. Pláne, hogy a betegség e stádiumában ez a tortúra már kínzásnak is elmegy, azért, mert egyszerűen felesleges. Idegen közegben, azok nélkül, akiket szeret... és így is, úgy is az lesz a vége... nem beszélve az anyagi lehetetlenségről -- illik vagy sem, azért ez is számít, főleg, ha nincs tétje a dolognak!
Istvánnak tömegközlekedve kellene rendszeresen elhordania télvíz idején, avagy persze ott a taxi lehetősége... és hát maga a kezelés abszolút, de nagyon pénztárcafüggő. De jó ismerősöm és többek véleménye is az, hogy akkor sem választanák a kemoterápiát ez esetben, ha nem függne pénztárcától!
Teljesen egyetértek.
Pissstinek már csak arra van szüksége, hogy megszokott környezetében, szeretetben, imádott gazdijával töltse -- a lehetőségekhez képest nyugodtan -- ezt az utolsó időszakot.
Ez persze nem lesz olyan könnyű...

István délben tudta meg az eredményt, egy sms-ben egyetlen szót írt: "rák". Én is visszaírtam egy szót, hogy "úristen...", és szinte pár perccel ezután jelentkezett nálam neten egy közös barátunk, aki már korábban -- mikor István kis macskás baráti társaságunkban "bejelentette" a nagy bajt -- jelezte, hogy neki van ott, az állatorvosi klinikán ismerőse, és megkérdezi tőle, hogy van, mi van a cicával. Gondolom, ez történt, így részleteket és szakmai véleményezést is hallhattam barátunk által.
Tehát ő is jelezte, hogy megvan Pocak eredménye... fentieket mondta, valamint azt, hogy egyébként hazavihető a cica, csak vízhajtót kell neki rendszeresen szednie, hogy az meggátolja az újbóli vizesedést. Esett még néhány szó arról is, hogy igen, hát túlsúlyos a cica, és ez sem előny ebben az esetben, meg a szíve is nehezebben bírja ezáltal...
Hálás vagyok ismerősünknek, hogy így engem lelkileg felkészített ezekre az információkra. Hiszen mire István úgy fél 4 körül fel tudott hívni, összeszedtem magam annyira, hogy legalább én tudjak megszólalni... Annyira reménykedtünk...
Mondta, hogy mindenképpen vár tőle egy telefont a klinika, a hogyan továbbról, csak baromi nehéz most beszélnie... amit nagyon-nagyon átérzek.
Sokat beszéltünk bármely lehetőségről, a kemót ésszerűségi és minden más alapon elutasítva... úgyhogy ilyen szempontokkal felhívta a klinikát, utána pedig odament, egyenlítette a horribilis végeredményű számlát, és hazahozta Pocakot. Otthonról megint helyzetjelentés történt, már annak is örültem, hogy Istvánnak kicsit vidámabb talán a hangja. Pocak azért tud közlekedni, bár többször elbújik bútorok alá, mögé, de már azért ivott többször is, az igaz viszont, hogy enni nem eszik... Kezében benne van még a kanül, hiszen majd vinni kell kontrollra, és sosem lehet tudni, ha véletlenül gyorsan infúzió kéne... Na meg ugye, több helyen rendesen le van borotválva a csapolások, UH és egyebek miatt.
Amazonka óvatosan, gyanakodva szaglássza, de nem zavarja...
István lement és bevásárolt, elsősorban megvette a klinikán javasolt gyógyszereket, vett jutipasztát, csirkemellsonkát... hátha valahogy sikerül rávenni a cicát az evésre. Mire felment, Pocak a fotelban helyezkedett el. Későbbi helyzetjelentéskor már az ágyon a szokott helyén feküdt. István próbálkozott kedvenc kajájával, de rá sem nézett, viszont ivott.
A gyógyszerek nagyon fontosak lennének, úgyhogy most azon drukkolok, hogy sikerüljön neki rendszeresen beadni reggel és este is...
Tudom, hogy jó döntés volt ez így. A cica és István számára egyaránt. Mindenképpen az a legfontosabb, hogy ez a... ki tudja, mennyi ideig tartó, hátralévő idő a cica számára a lehető legnagyobb gondoskodással és szeretettel legyen teljes.

2 megjegyzés:

  1. Ma reggel az én gyönyörű Pocak cicám csillaga örökre kihunyt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon-nagyon sajnálom és őszintén együttérzek. Hisz tudod...:(

      Törlés