2010. augusztus 18., szerda

Nyarak emlékei Sting zenéje által



Ha ezt a számot hallom, rögtön működésbe lép az emlékezés. Általában elmúlt nyarak emlékei váltogatják egymást, másodpercenként röppenve akár évtizedeket. A dallam olyan, mint a rekkenő nyár, olyan folyamatos és kivédhetetlennek látszó. Fényes, szomorkás, andalító, melankolikus, ábrándozó... moll dallam. Egyszerűen muszáj az embernek kilépnie önmagából. Érzek napsütést, átélek régmúlt, iskolás nyarakat a régi ház körül, hallok nevetést, galambburukkolást, melytől megáll az idő... látom a fák lombjain, a leveleken átszűrődő aranyszínű sugarakat, a felhőtlen kék eget, melyen sehol egy apró bárányfelhő...
Szinte érzem, ahogy nyitom az ócska kertkaput, és mellbevág az onnan iszonyatos erővel előtörő elemi hőség... de már ott is vagyok ezernyi kirándulásaink helyszínein, a rengeteg meghódított vár öreg kövein, a diósgyőrinek egyik falán, melyről 42 éves koromban lekergetett a gondnok, hogy "szállsz le onnan, nagyjány!"... s lépkedünk a gyerekekkel a kemény, ezüstszínűre száradt, poros mezei úton, féllábszárig érő vadvirágos réten ezernyi lepke között, melyek hihetetlen mennyiségben vettek körbe bennünket... káprázatos!
Majd újra azt érzem, nem jutok lélegzethez, ahogy felmerészkedtünk barátnőmmel a szülői ház padlására... s már megint csalánban járok derékig, ahogy Szádvár romjait felfedeztük... és az ónodi várnál, ahogy a siklókat kerülgetjük... majd öcsémmel és a szomszéd kölkökkel bújócskázunk fészerben, góréban, ócska kamráinkban, s a barack leve könyékig csorog, fehér utat vájva porlepte koszos karunkon... S már itt is a regéci vár, ahol egy árkádív alatt bekkeltünk ki egy nyári zivatart, nem kicsit félve... majd a falusi nyaralás... a búzatároló hombár, melyben veszélyre nem is gondolva játszottunk a rezzenetlen hőségben a többembernyi magasságú búza tetején... a markazi vár, melyhez járatlan úton, eltévedve kaptattunk fel, élő emberrel nem találkozva, alvó csecsemőt cipelve...
Tele van mesélős, derűs melankóliával és nosztalgiával ez a dallam.
Szeretem...



Ennél a számnál is hasonlóképpen érzek, talán még annyi plusz van általa, hogy itt már a nyár és a szerelem, az egymásra találás kapcsolódik emlékeimben - múltban és jelenben...

4 megjegyzés:

  1. Nagyon szépek. Sting zenéjét is nagyon szeretem.

    VálaszTörlés
  2. Igen. Ez utóbbit szándékosan ebben a változatban raktam fel, mert szerintem Muvrini annyira jól feldobja saját nyelvével és egyéniségével.

    VálaszTörlés
  3. Ezt a változatot én nem is ismertem! De nagyon jó!

    VálaszTörlés
  4. Én sem...:))) ki keres, talál...

    VálaszTörlés