2018. február 21., szerda

Szerdai dolgok. -- Pig Dragon 1900

Szilvi részletes elszámolásokat szokott csinálni, forintra. Dátum szerint, és hogy melyik bolt, mit vett, akciós-e vagy sem; piac, postai befizetések -- minden tényleg forintig kiszámolva.
Tehát nagyrészt ő vásárol, és a nekem (és macskáknak) vett dolgokat külön adminisztrálja, nyilván az adott pénzt is, így tudni lehet, hol tartunk, mikor kell megint saját vásárlásra/kiadásra pénzt adni. Most egy hónap adminisztrációjának a lényegét pótoltam az általa vezetett füzetből csak úgy az asztali naptáramba. Ez így van nálunk évek óta, de leginkább az elmúlt egy év óta gyakorlatilag napi jelleggel, a hasznavehetetlenségem miatt. Értsük jól.:)
Én csak akkor térek be egy bótba, ha amúgy is menőkém van valahova.

Felvettem egy helyi számú mobilhívást, valamiféle bankos volt, aki a számlámra érkező munkabéremet akarta, hogy valamit csináljak vele (komolyan nem értettem), de szerencsére hamar sikerült rövidre zárni, mivelhogy nincs munkabérem.

Megcsináltam a PigDragon 1900. szintjét! Anno én nem hittem, hogy ezek a játékok ilyen szinten végtelenek... kíváncsi lennék, egyáltalán van-e valahol végük.

 
Megnéztem a nálam lévő, jelenleg utolsóként küldött, "hosszú távú" Szultánát, azaz a 2. évad 56-57 (154-155.) részét. Hihetetlen jó.

Ezek után olvastam, majd este megnéztem a BK-t és az éjfélig tartó Szulejmánt. Hát, aki dolgozik, az nem csoda, ha kihagyja... Nagyon későre rakják. Nem tudom, miért nem lehet felcserélni az Éjjel-nappal Bp. c. borzalommal... ha valaki azt akarja, úgyis fent marad, a Szulejmán nem kicsivel értékesebb.

Csendben eszembe jutott a mai dátum kapcsán, hogy ma lenne a 39 éves házassági évfordulóm. Tegnap meg az unokatestvéremé lett volna, a 38.

2018. február 20., kedd

Megjön a végzés

Ma is blogpótlásokkal foglalkoztam sokat.
Főztem krumplipürét, és jó fűszeresen összegyúrt apró fasírokat sütöttem.
Már sültek a fasírtok, főtt a krumpli, mikor postáscsengetés hangzott.
Tényleg ő volt, s vele nagy meglepetés: már meg is jött az RSzSz-től a hivatalos ajánlott levél! Jó vaskos. Lányos zavaromban nem jutott eszembe a személyi igazolványom száma, pedig jó ideje már elvileg megjegyeztem és tudom is használni. Ez a postás meg elfogadja bemondásra is, nem froclizik tízszeri személyes iratátnézéssel-forgatással, adatok kikérdezésével, rám nézve való képi ellenőrzéssel stb., és hogy még a liftből is visszalép, hogy még egyszer hadd nézze már meg. Az előző postásunk ilyen volt, már féltünk tőle, az ember úgy érezte magát, mint valami bűnöző. A pénzt is háromszor visszakérte megszámolni... sőt, Szilvinek nem adta oda a gyerektartást, mert a küldeményen nem volt ott a Kovácsné, Szilvi meg még nem tudott áldozni rá, hogy levetesse a nevet, pedig nem jókedvéből hordja. Az mindegy, hogy évek óta idejárt és ismerhetett bennünket, akkor sem lett lazább; meg az is mindegy, hogy a lánykori név a lakcímmel együtt véletlenül egy az egyben stimmelt. Rend a lelke mindennek elvégre. Akkor emiatt még ráment 3 hét, mire Szilvi valahogy el tudta intézni, hogy megkaphassa a pénzt, és ez az egész úgy pont karácsony előtt kezdődött!...
Gondolom, sok volt ezek miatt a panasz, nem mindenki tűri az ilyeneket csendben, mint mi -- lényeg az, hogy egy idő után más postásunk lett, és nagy hálával tölt el mindig is bennünket, hogy normálisan végzi a munkáját.:)
Na igen, csakhogy most olyan váratlanul ért a dolog, hogy hirtelen se kép, se hang, nem jutott eszembe a szám; úgyhogy elő kellett kapni a személyit.
A végzés lényege, hogy március 8-ára, reggel 8-ra vagyok hivatalos a bizottság elé járulni.
Naná, hogy nőnapkor, elvégre beadni meg Valentájn-napon sikerült...:DD
Egyébként 04. 15. van megjelölve ügyintézési határidőnek, illetve 60 nap. Hát ez kb. annyi.

Délután Elif-nézés, tápivás, este BK, majd éccaka megnéztem a Gyilkos félelem c. amerikai thrillert.

2018. február 19., hétfő

Hétfői gondolatok

Bencus beteg lett; nem influenza, csak megfázásos/elkapásos takonykór, de ezzel sem tanácsos iskolába menni.
Úgyhogy Szilvi reggel bejelentette az ebédlemondás miatt, délben pedig elment a mai kajáért. Mivel ez a lehetőség megvan, az iskola közel van, nem szokta kihagyni, és sokszor két napig is eszik azt a kaját, elfogy. Nyilván, mint mindig minden téren, sokan szidják az iskolai kaját, pedig hát semmi gond vele; változatos, jóízű. Az iskolában Bencus nemigen tudja felét sem megenni, mert azt mondja, alig van idő az evésre. Így gondolom, rengeteg a pazarlás. Láttam múltkor egy pörköltadagot, szerintem tisztességes felnőttadagnak is megfelel, sőt. A köretről nem is beszélve. Ha vesz az ember felnőttnek szánt dobozos készkaját, ennek a pörköltadagnak jó, ha harmadát tartalmazza!
Délben elment a kajáért, ugyanakkor intézett némi sürgősebb vásárlást és befizetett két csekkemet a postán. Délután meg elmentek az orvoshoz. Nem mintha sok értelme lenne, mert egy gyakorló anya úgyis tudja, miket kell szedni; nem is írnak fel semmit, hiszen ezek mind recept nélkül kapható cuccok. Elsősorban az igazolás miatt kell minden alkalommal menni, így Bencének tulajdonképpen ilyen 2-3, nagy ritkán, ha a héten úgy alakul, 4 napos hiányzásai vannak, orvosi igazolásokkal. Ráadásul irgalmatlan sok a beteg, zsúfoltak a várók, ha valaki addig nem volt beteg, nagy eséllyel számíthat rá, hogy onnantól igen. A szülő is igazolhat 3 napot, csak az ember fél ezt kimeríteni, tartalékolja.

Amúgy megint blogpótlással telt a nap igen nagy része, megint két hetet kellett pótolnom, de igen jól haladtam.
Daninak átküldtem anyámról meg a kiscicáról készült fotóimat. Azt beszéltük, hogy kiválasztunk egy jóképű cicás fotót, és Dani kinyomtattatja úgy A5-ben a DM-ben, keretet vesz hozzá, hogy kirakhassa. Hátha megnyugvást hoz neki, ha ránéz a gyönyörű macskájára...
Naptárra nézve, anyáméknak ma lenne a 63 éves (!!!) házassági évfordulója... és ebből már papa 35 éve halott.

2018. február 18., vasárnap

Bagolyszínező 5.

Ma minden volt: havazás, havaseső, majd eső. Délutánra meg kisütött a nap.
Neteztem, leveleztem, játszottam.
Ezután pár órát színezéssel foglalkoztam, nem nyughattam addig, míg el nem készül az 5. baglyom.


Miután lefotóztam, újfent megnéztem egy következő A szultána kétórás részt.

2018. február 17., szombat

Szombat

Reggel végre rászántam magam, s a piperedobozomat szelektáltam, kiselejteztem százéves, 15 éve nem használt, beszáradt, széttört, nem működő dolgokat, egyúttal ki is cseréltem a viseltes cipősdobozt egy félretett (majd jó lesz valamire) újszerűbe.

Később elmentem a közeli Sparba, ahol vettem főznivalót és egyéb hiánypótlásokat konyhailag és háztartásilag; hazafelé vettem fel pénzt az ATM-ből.
Bencét kora délután elvitték.
Megnéztem az Elif 112.-t és A szultána (2./52-53. /150-151) soron következő 2 órás részét.

Frissen vett apró csirkealsócombokból főztem paprikást, mellé főtt tésztát. Bepakoltunk Haramiával.

Dani jött este fél 8-kor, hozott almot. Épp végszükségállapot volt, következő almozáskor máris kellett. Beszélgettünk, odapakoltam az anyámnak szánt göngyölegből, ami máris összejött, és Dani is kapott egy jó adag főtt tésztát paprikás csirkével. Egyúttal elvitte a mázsás tisztaruhás zsákját.

A mi kis falunk II./3. részét néztük, utána még kiolvastam P. F. Thomése: Árnykislány c. könyvét.

2018. február 16., péntek

Péntek

Időközi ruhaforgatásokkal délelőttre beszáradt a sok mosott ruha, így szépen beszedtem, behajtogattam és zsákba pakoltam a cuccost. Ez is mindig pipa és győzelem.:))
Ezután újra Honesty-fésülés következett, mert bár tegnap fésültem, de nem voltam megelégedve.
Viszont az almozása után nyomok voltak itt-ott, helyileg kellett felsúrolni-kimosni-szőnyegtisztítózni; s ilyenkor a feneke körül is rendet kell rakni. Hosszú szőrű macskáknál mindez kifejezetten szívderítő, aprólékos meló.

Megnéztem az Elif 111. részét, majd A szultána 2. évad/50-51. (148-149.), soronkövetkező kétórás adagját is. Ilyen részletes paraméterekkel jön a letöltéssel, azért másoltam most fel az egész sort.

Szilvi tescózott, hozott némi akciós, négyes Félixet, A4 képkeretet és vedres halászlevet nekem.
Beleraktam a legutóbbi hímzést a képkeretbe, eltelt vele kis idő. Előzőleg már kitaláltam, hogy hova fog kerülni, elég nehéz hozzá, hogy gombostűs nem lehet, de már régóta nincs befúrt facsavar, mindent a 20 éves furmányok hordoznak. Damillal szoktam manipulálni, hogy egy csavaron akár 3 kép is lógjon, egyre hosszabb szálakon persze. Sikerült, falon van.

Este BK, ráadásul hajat is mostam.:) Ez nekem nagy szó, hiszen bő félév kimaradt ebből a szempontból... fejet mosni egészen más fogalom.

2018. február 15., csütörtök

Tápszerhalmaz

Délelőtt Honesty fésülésével töltöttem nem kevés időt. Hatékonyabb lehetnék, ha ennek az időnek a háromnegyede nem a nyaldosásának elhárításával telne el...

Hagymás rántottát sütöttem és ettem, mintegy másfelet. Ez azért haladás a félhez, egyhez képest.
Jött Dani, meghozta a közelibb gyógyszertárból a két nagy doboz tápszert. Mivel egy recepten két "adag" van, így muszáj egyszerre hozni. Még jó, hogy közel van hozzá a gyógyszertár, és így gyakorlatilag hozzám is, mert ezeket biciklivel nem lehetett volna hozni. Egyik fért bele a hátizsákba, a másikat ölben hozta. Itt az "adag" 24 db 200 ml-es Nutridrinket jelent. Tegnap ment kiváltani, de nem volt -- mondták neki, hogy megrendelik, és holnap mehet érte. Az egyik dobozban málna-joghurt, a másikban vanília-citrom ízű tápszer volt. Mindez csekély térítéssel 4570 Ft-ra rúgott, amit utólag adtam oda Daninak.
A hátijába odapakoltuk az anyámhoz viendő cuccokat. Szokásos üveg- és dobozfélék, göngyölegek, száraz kenyér.
Később újra jött, ezúttal anyámtól hozott sárgaborsólevest és pár rántottcsirke-darabot sült krumplival. Természetesen a krumpliköretnek ilyenkor Szilviék örülnek leginkább, én inkább a levesre pályázok, és max. egy rántott alsócombot tudok magában elnyammogni. Ha nem megy, Haramia segít.

Megnéztem a 110. Elifet, este BK.