2018. május 5., szombat

Szombati ténykedések

Rendezkedés, suvickolás, sepregetés...
Összepakoltam a megszáradt kenyérdarabokat és -héjakat nejlonzacskókba.
Zsíroldó spriccelőssel letisztítottam a tűzhely tetejét.
1 után elvitték Bencust.
Tepsiben oldalast sütöttem, petrezselymes dinsztelt krumplit csináltam hozzá.

Megnéztem a tegnapi Elifet és a szintén tegnapi Vigyázat, szülővel vagyok-ot.
Hajat festettem, 50 perc múlva nem felejtettem el lemosni, átmosni, öblíteni, balzsamozni, öblíteni...
Az egyszeri kajálás szerintem nem volt pedig sok, este mégis csak egy lágytojásra futotta gyomorilag.
Még egy verset is összehoztam anyák napjára.

2018. május 4., péntek

Fülbevalók

Szilvire bízva újabb egy számla befizetése. Ezt most a Tescóban intézte, merthogy mindig figyeli az akciókat, így most ott volt.
Reggel már volt egy mél, melyben jelezték, hogy ma fogják kiszállítani a csomagomat.
11 körül kaputelefon, csomagos posta, és utánvéttel átvehettem a kis légbubi-borítékos csomagomat, amelyben az orvosi acélból készült fülbevalók rejtőztek.
Minden rendben volt, pont annyi, pont olyan cucc érkezett, mint amilyet vártam.
Tényleg szépek, tetszenek.
Megpróbáltam lefotózni is, bár ez elég körülményes volt azért ilyen apró cuccoknál egy kicsi kompaktgéppel.


Fél 2-kor a postás is csengetett, hozta az fht.-mat. Kiszámíthatatlan, mikor küldik, volt már, hogy konkrétan 1-jei hétvége vagy ünnep miatt már előző hóvégén meghozták. Most és húsvét előtt (holott az is elsejére esett) meg nem; simán kivárták a következő hétvége előtti utolsó munkanapot.

Túrós csuszát készítettem, sok-sok pörccel.
Megnéztem a tegnapi Elifet és a tegnapi Vigyázat, szülővel vagyok c. műsort.
Dani lerendezte az anyám által venni kívánt vegyes süteményt. Itt a Tóciban is van cukrászda, ahol kilóra lehet venni összeválogatott süteményeket. Karácsonykor még egy ezres volt kilója, most itt 1200. Ezek ilyen zserbószerű szeletek, és Dani is összeszedett 1 kilónyi, 4-5-féle sütit. Próbáltuk anyámat lebeszélni, de nem lehetett -- ha nem vettünk volna így, akkor mindenképp elkezdett volna sütni valamit anyák napjára, attól meg meg akartuk kímélni.
Így Dani ezt a cuccot el is vitte hozzá, anyám meg lefagyasztotta. Már karácsonykor is ezt csinálta, a felhasználás előtti este vette ki a fagyasztóból, és mikor már délután ette az ember, olyan volt, mintha friss lenne.

Istvánnal telefonoztunk, leformatáltuk gépben a fényképezőm memóriakártyáját, mert Linuxban egyáltalán nem tudtam ilyet csinálni. Persze csinálhattam volna a fényképezőben magában is, csak a megszokás, ugye. A számítógépben szoktam formatálni, mivel ott mindig látom, mennyire van már betelve, és látom, minden le van-e töltve.
Este BK, olvasás, net.

2018. május 3., csütörtök

Ezek + azok

Hármas közelállós szülinap volt ma: egy unokatestvérem, egyik unokahúgom, valamint egy kolléganő, akivel talán leghosszabb ideig együtt dolgoztam mindkét munkahelyemen át. Isten éltesse őket.:)

Átutaltam a közös költséget, Szilvi megvette a bérletemet.
Dani délután a Telenornál elintézte az anyám és az én kártyás mobilom adategyeztetését -- ezek amúgy is az ő nevén vannak, meg már tavaly is ő intézte ezt az ügyet. Legalább ez is le van tudva.
Dani kiváltotta az utolsó tápszeres receptemet, mármint ugye, a háromhavonta bekövetkező gyógyszeríratás lassan letelik, és még volt egy ilyen recept, valami másfél hétig volt még érvényes, tehát ki kellett váltani. Szerencsére sikerült itt a közeli gyógyszertárban, csoki és banán ízesítéssel a két nagy doboznyi Nutríciát megvenni, ezt ő fizette. Mindegyik ízesítésnek a felét el is vitte anyámhoz. Állítólag nagyon finom.:)

Megnéztem a tegnapi Elifet.
Délután a posta küldött mélt, hogy náluk az ékszershopos csomag.
Miután már a 2. és 3. részt láttam, megnéztem videóról A nagy duett 1. részét is, valamint a Vigyázat 3. részét. Mivel egy időben van a BK-val, ezért ennek is mindig másnap nézem meg a részeit videóról, de szerencsére érdekes módon a tv2-s cuccokat ezerszer egyszerűbb videón megnézni, mint az rtl-eseket. Ez utóbbinál regisztrálni kell, s mikor végre sikerül eltalálni a felhasználónevet is, és pláne a jelszót is... netán bejelentkezni is, ami már szinte extázis!, akkor meg kifogásolja a lejátszót, amit István már ezerszer telepített és olyannyira fel van telepítve már ezerszer, hogy nem is engedi magát -- mégsem játszik le nekem semmit az oldal, mert nincs olyan lejátszóprogramom szerinte... Anyádnak nincs. Ennyit a reklámról, ami folyton ott csüng minden műsorukban, hogy bármikor lejátszható a "most"-on. Minden bizonnyal, másoknál.
A tv2-s videók bármikor minden macerálás és regisztrálás nélkül lejátszhatók. De nem forszírozom már, mert még ezt is "börtönbe" zárják.
Este BK, net, olvasás.

2018. május 2., szerda

Májusfánk

Reggel láttam, hogy az ékszershoptól jött mél, hogy a rendelésemet előállították, és átadják a postának. Számlát is küldtek egyébként, még hétfőn.

Délelőtt összerántottam magam, és elmentem a Sparba. Vásároltam, és még mindig az ideiglenes törzsvásárlói kártyámat kell odaadnom; nagyon gyanús ez nekem, hogy már három hónapja nem képesek küldeni a véglegest.
Tulajdonképpen úgy mentem le, hogy előtte a májusfánkat akartam lefotózni, de mire leértem, miért is ne pont akkorára ült volna le valaki a fa alá, a padra... Így meg nem akartam. Úgyhogy reménykedtem, hogy mire a vásárlással végzek, hazafelé meg tudom környékezni ember nélkül a fát.
Visszafelé úton fotóztam többek között virágzó, mennyei illatú fehér akácot.







Gyerekek futkároztak a májusfa körül, meg két kislány bohóckodva veszekedett. Az egyik le akarta szedni (???) csakazértis a szalagokat -- érteni nem értem, miért zavarta? :-O --, a másik meg ezt akarván megakadályozni, lefogta amazt és tiltakozott, hogy ne csinálja...
Őtőlük viszont legalább le tudtam fotózni a fát, és én is megpróbáltam szépen kérni a kislányt, hogy ne akarja leszedni a szalagokat, hiszen így olyan szép a fa. Meg hogy örül a fa is, hogy megszépült, és örülnek az emberek is, hogy szépet látnak.:)




Ez utolsó képen már "megállapodtak".
Szilvivel beszéltük is, hogy nem kerül ez sokba, és vidámítaná az embereket. Venni kell pár tekercs különböző színű krepp-papírt, és felvágni, mint a mákosbeiglit.:) Utána meg az ember kimegy a kiszemelt fához, és fel lehet őket hajigálni -- oké, ez nem olyan, mint amikor az ember a tetejéig fel tudja díszíteni a fát, de biztos, hogy hangulata van így is.
A házunk másik oldalán, a posta melletti füves tér tök üres, csupán egyetlen fa áll középen. Odavonzza a szemet még így is, hogy nem ő a legszebb fa a környéken -- viszont ott ő áll egymaga. Ha azt feldíszítenénk, mindenki láthatná. Nemcsak a környező házakból, de az utakról is, a kispiacnál jövők-menők is, sőt még a járművekből is.

Megsütöttem egy spenótos rántott halrudat, megettem magában.:)
István utalt nekem segítséget, hálásan köszöntem.:)
Kértem tőle Agatha Christie-könyveket, hátha tud valahonnan pdf-et vagy epubot leszedni -- én is jártam ingyenes oldalon, ahonnan töltögettem is le jónéhányat, de egyik-másik nem használható, sajnos. Meg István szerint az ilyen oldalak nem mindig biztonságosak. Mivel AC-nek több száz könyve van, és én még csak 30 körül olvastam, hát lenne még bőven tőle mit olvasni. Pláne, hogy minden hónapban benevezek krimis kihívásba, plusz egy olyan kihívást is teljesítenem kell év végéig, hogy havi 1 AC, azaz 12 db AC-krimit kell elolvasni, értékelni is azokat a kihíváson. Már 6-nál tartok ebben az évben, úgyhogy bőven teljesíthető, csak anyag is kell hozzá.:)
Küldött is egy AC-epubos gyűjteményt, de aztán a gépemre távránézéssel kibontotta, megnyitogattuk, és hát kiderült, hogy meglehetősen olvashatatlan és élvezhetetlen szinte minden könyv, gyakorlatilag begórták a szöveganyagot az epub-készítő programba, és utána rá se nézve áment mondtak rá. Ennek így jó sok értelme van...

Este BK, majd Szulejmán adta magát megnézésre.

2018. május 1., kedd

Nem hagyományos ünnep

Május elseje.
Néhány emberkével a neten régi május elsejékről cseverésztünk többek között.
Nagy örömmel észleltem, hogy a kanyarbelsőnk parkja gazdagabb lett egy májusfával! Úgy tudok örvendezni az ilyeneknek.:) Már tegnap, anyámhoz menet láttam egy májusfát a Gyepűsor elején (vagy vége? Mindegy, a Kishegyesi felőli végén, a társasházaknál...), annak is örültem, a fotók között rá lehet bukkanni. Teljesen logikus, hogy ahol csak lehet, miért ne lehetne? Tök szép, és teljesen jót tesz az ember hangulatának.:)

Nem voltunk sehol. Nekem jó lenne valami kis lájtosabb program, de Szilvi ritkán hajlandó kimozdulni. Gyerek nem volt itthon, s mivel gyakorlatilag minden hétvégén "el van" itthonról, az az elképzelés sem váltható be, hogy vele elmegyek valahova.
Életem során nagyon sok helyre jártam egyedül. Nem volt probléma soha egy kiállítás, komolyzenei vagy akár rockkoncert, megnyitó, botanikus kert -- és sorolhatnám -- sem egyedül, még akkor sem, amikor párban éltem. Érdekes, hogy bármilyen koncertre elmentem egyedül, de pl. moziba vagy színházba sosem.
Meg néha magamat is könnyű meggyőzni, hogy legjobb nekem itthon. Annyi mindent tudok csinálni, hogy ebből nekem soha nem volt problémám.
Viszont nyilvánvaló és biztos, hogy örexem, mert talán időnként jobban igényelném, hogy megoszthassam másokkal is a látványt, az érzést, az élményeket. De lám, azért, na! hogy belehomorítottam már: még kirándulásra is nekiindultam egyedül. Már úgy egyedül, hogy sokan voltunk, de elvileg nem volt az induláshoz is ismerősöm. Aztán végül is lettek, ha nem is minden percre állandóan.

Honesty fésülésében mélyedtem el, amit ő nagy dorombolással, nyalakodással, hempergéssel szokott átélni. Mindent csinál amúgy, amivel megnehezíti kissé a fésülést, emiatt eltart jó ideig, de nem probléma. Szerintem Honesty azt hiszi: ez egy simizéses, pocakolásos játék. Nem tudom, sejti-e az összefüggést, mikor időnként utánanéz a markomnak, tele szőrgombolyaggal, ahogy félrerakom.

Több emberrel is levelezgettem.
Főztem is, mégpedig gombás-rántottás nokedlit.:)
Olajban megpirítottam egy kis fej apróra vágott hagymát és egy kis üveg szeletelt gombát, bors, majoránna, tárkony módjával, majd ráöntöttem négy felvert és sózott tojást. Tulajdonképpen hagymás-gombás rántotta jött ki a dologból, akár ehetően is. De nem hagytam annyiban: kiszaggattam két tojásból nokedlit, kevés olajba beleforgattam, és rázúdítottam a gombás rántottát. Összekevertem, és isssteni lett.


Dani átjött a tiszta ruháért, egyúttal odaadtam neki a járókeret árának felét, plusz egy becsületes adag gombás-tojásos nokedlit.
Bencust hozták 7 óra előtt.
Este deglettem kissé, míg megnéztem a Vigyázat, szülővel vagyok showműsor 2. részét.

2018. április 30., hétfő

Csendespihenős

Hétfő van, munkaszüneti nap.
Nekünk teljes pihenő, Bence sem volt itthon, teljes csend, alhattunk sokáig. Még én is visszaaludtam a hajnali etetések után simán, és baromi jólesett kicsit tovább aludni.
Nem is volt lényegében semmi különös, neteztem, leveleztem, olvastam...
Főztem csirkemájpörköltöt (Haramia nagy örömére) tarhonyával.
Este megnéztem a Vigyázat, szülővel vagyok c. műsor 1. részét, miközben Honesty simizést és masszírt igényelt kölcsönös imádatkifejezések közepette. Honesty ezt folytonosan elvárja, de az estinek, úgy a BK környéke táján nem szabad kimaradnia, mert azt nem érti...
Ma pedig nem volt BK, de szeretésnek lennie kellett.:)

2018. április 29., vasárnap

Anyámnál Danival

Anyám hívott mára fehér orgonát nézni és fényképezni. Ha van kedvem.:)
Nyári fülledt hőség volt ma, eléggé nem várt, így április végén... Nem a kedvenc időjárásom, ettől függetlenül fotózásra nagyon szép.
Így délelőtt már úgy készültem, hogy megyek. Összepakolgattam -- vittem a göngyöleget (általában kajás dobozok, befőttes, szószos üvegek stb.), cicának egy tasakost (hogy már mégis, na, ne maradjon már ki!), két zacskó száraz kenyeret (mint kiderült, nemcsak a boltosék két kutyája kapja meg ezeket, de ő is ezzel eteti a két hozzá került japán csirkét... mert most mit csináljon, valamit azoknak is kell adni...). Indulásom után a közeli pékboltba mentem, vettem anyámnak egy hagymás-szalonnás, ún. lángost (ezt a fajtát nagyon szereti) és egy túrós rétest.
Útközben nem fogtam magam vissza a fotózással...



 
















 



 

 


Jó meleg volt, tényleg, a kertben meg lehetett sülni. De anyám házában még jó hűvös van.
Sokat dumcsiztunk, rengeteget macskáztam. Nagyon-nagyon, túlzottan is barátságos ez az új cica. Issssteni fogása van simizések kapcsán. Állandóan dorombol és ha fent van, folyamatosan rohangál és játszik. A jobb karom viseli a nyomait.:)) Nagyon cuki!



 








 




 










 
 










Kicsit később megjött Dani, nagyon jó hangulatú délután volt. Anyám használja a járókeretet, mi is nyugodtabbak vagyunk valamivel így. Sokat fotóztunk. A fehér orgona tényleg nagyon szép, de ha anyák napjáig vártunk volna, akkor már nem láthattunk volna sokat belőle...
Rántott csirkecombot ettünk petrezselymes krumplival.
Ez itt a Dani adagja:


Anyám szedett nekem gyöngyvirágot. A csodás apró hógyöngyökből szőtt illatos füzérek szerényen megbújtak a levelek között, aki nem tudta, hogy most nyílik, csupán az illatból jöhetett volna rá, ha elment az ágyás mellett.



Danival csaptunk még egy kört a fehér orgonák felé. Idén tényleg elmondható egyébként, hogy ő ásta fel az egész kertet. Mármint ami felásandó, ugye, merthogy a kert felét nem kell ásni a maradandó növények miatt.



 
















Hat körül hazafelé indultunk, Dani biciklivel volt ugyan, de végigkísért hazáig a gyaloglásom alatt. Így gyorsabban is telt az idő, sokat beszélgettünk.
Otthon a csokrom:


Miután elpakoltam, megnéztem A nagy duett 3. részét.
Dani fotóiból: